Az Egyesület 2013. október 24. - én az alábbi Alapszabályt fogadta el.

I.

Az EGYESÜLET ADATAI

1. Az Egyesület neve: Nehéz körülmények között élők megsegítői karitatív Egyesület

Az Egyesület székhelye: 9330, Kapuvár Belső u.11.

Az Egyesület működési területe: Magyarország

2. Az Egyesület jogállása:

Az Egyesület önálló jogi személy, amely saját nevében szerezhet jogokat, és vállalhat kötelezettségeket, képviseletére: az elnök jogosult.

Az Egyesület tevékenységének, gazdálkodásának legfontosabb adatait minden év lezárását követően közzéteszi Interneten.

3. Az Egyesület célja:

Magyarország területén élő mentális, szociális vagy egyéb (elemi csapás, bántalmazás, átmeneti ellehetetlenülés… stb.) okból krízis helyzetbe került veszélyeztetett gyermekek, fiatalok, családok részére szociális ellátás végzését vállalja.

• a rászoruló, társadalom perifériájára jutott embereknek anyagi, természetbeni és lelki támogatása, valamint érdekükben a közvélemény figyelmének és szolidaritásának felkeltése;
• felvilágosítás, ismeretterjesztés, lelki gondozás;
• szociális szolgáltatás, családsegítés, időskorúak gondozása;
• karitatív, egészségmegőrzést elősegítő, betegségmegelőző tevékenységek;
• személyiségfejlesztés, közösségformálás, képességfejlesztés;
• a társadalom perifériájára sodródott, hátrányos helyzetű emberek, rétegek képességeinek fejlesztése, foglalkoztatásuk elősegítése;
• a magyarországi etnikai kisebbségek segítségével kapcsolatos tevékenységek;
• gyermek- és ifjúságvédelem, érdekképviselet;
• versenyek szervezése;
• mindezekhez kapcsolódóan tudományos tevékenységek, kutatások, felmérések készítése.

Az Egyesület biztosítja, hogy szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.

Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

II.

TAGSÁGI VISZONY

1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Az Egyesületi tagság formái:

• rendes tagság,
• tiszteletbeli tagság,
• pártoló tagság.

2. Az Egyesület rendes tagjává választható az a büntetlen előéletű nagykorú személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület Alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület alelnökének kell benyújtani. A kérelmet az alelnök terjeszti az Elnökség elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.

Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

• részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén;
• tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;
• bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók;
• jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;
• igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket;
• a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

• kötelesek megtartani az Alapszabály, az Ügyrend és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
• kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
• kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.

3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az a kiemelkedő eredményeket elért személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit elsősorban támogatja.

A tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület Elnöksége tesz javaslatot a Közgyűlés számára. Ilyen javaslat előterjesztését az Egyesület tagjai is kezdeményezhetik.

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatóak. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. A tiszteletbeli tag részt vehet a Közgyűlésen.

Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatóak (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).

4. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személy, illetve társadalmi vagy gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. §), aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.

A pártoló tagok felvételéről az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt. A jogi személy tag jogait képviselője útján gyakorolja.

A pártoló tag, illetve képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie.

5. A tagsági viszony megszűnik:

• a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni;
• a tag kizárásával: Az Elnökség bármely tag indokolt írásbeli kezdeményezésére kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki (amely) tevékenységével, mulasztásával akadályozza az Egyesület céljainak megvalósítását. A kizárás oka lehet, ha a tag az Egyesületnek anyagi kárt okoz, jó hírét sérti, nem nyilvános információit illetéktelenek tudomására hozza. A kizárásról szóló döntést a taggal 8 napon belül írásban kell közölni. A döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet a Közgyűlés soron következő ülésén bírál el. Az Elnökség kizárásról szóló döntésének jogerőre emelkedéséig az érintett tagsági jogait nem gyakorolhatja;
• a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása miatt: az Elnök felszólító levelet küld, melyben 90 napos határidőt jelöl meg a hátralék rendezésére, ennek elmulasztása esetén az Elnökség Határozat hoz a törlésről;
• a tag halálával, a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével.

III.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

1. A Közgyűlés:

Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló: Közgyűlés. A Közgyűlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni május 31. napját megelőzően, ahol a tagok elfogadják az Egyesület előző évi pénzügyi beszámolóját és a tárgy évi költségvetést jóváhagyják.  A Közgyűlést össze kell hívni, ha a tagok 10%-a az ok és cél megjelölésével írásban kérik, vagy a bíróság indítványozza.

A Közgyűlés összehívásáról az Egyesület Elnöke gondoskodik. A Közgyűlést a tagoknak elküldött meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza a Közgyűlés helyét, idejét és a Közgyűlés napirendjét. A meghívót a Közgyűlés tervezett időpontja előtt, minimum  30 nappal el kell küldeni. Biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően az Egyesület tagjai a Közgyűlés napirendi pontjára javaslatot tehessenek. A Közgyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a Közgyűlés meghívójában szerepel.

A tagok kérésére összehívott rendkívüli Közgyűlést a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül kell összehívni.

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van, azaz a tagok 50%-a + 1 fő. A határozatlanképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés másodszori összehívása során a Közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat a meghívóban már előre tájékoztatták.

A Közgyűlés határozatait – jelen Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában- nyílt szavazással, a jelen levő szavazásra jogosult tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a konszenzus megteremtése a fő cél. Amennyiben ez sikertelen, a kérdést elvetettnek kell tekinteni.

A vezető tisztségviselők megválasztása titkos szavazással, írásban történik. Az Elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határozni.

A Közgyűlés a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot megválasztja.

A tagok 10%-ának javaslatára a bármely más kérdésben is titkos szavazással dönt. Nem választható vezető tisztségviselővé, aki korábban megszűnt szervezetben, annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget töltött be és a szervezet az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Ez a tilalom a szervezet megszűnését követő két évig él.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt.

A Közgyűlés nyilvános. A nyilvánosság csak a jogszabályban meghatározott esetekben- pl.: személyhez fűződő jogok, üzleti titkok védelme érdekében- korlátozható, vagy zárható ki.

A Közgyűlés határozatának meghozatalában nem vehet részt az a tag, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója ( Ptk. 685.§ b) pont), élettársa (a továbbiakba együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

• Kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
• Bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A határozatképesség megállapításánál ebben az esetben a tagot, akire a kizáró szabály vonatkozik, figyelmen kívül kell hagyni.

A Közgyűlés összes tagjának több, mint a fele szavazata szükséges a következő esetekben:

• Az  Alapszabály elfogadása és módosítása,
• Az Egyesület feloszlásának elhatározása,
• Az Egyesület más szervezettel történő egyesülésének elhatározásához,
• Az Egyesület éves beszámolójának elfogadásához,
• A vezető szervek megválasztásához.
• Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásához,

A Közgyűlés jogosult a tagok összességét, az Egyesületet érintő valamennyi kérdésben dönteni.

Kizárólagos döntési körébe tartozik azonban:

• Az Alapszabály elfogadása és módosítása,
• Az Elnökség megválasztása és visszahívása,
• Az Egyesület éves költségvetésének elfogadása, az évi tagdíj mértékének megállapítása,
• Az Elnökség beszámolójának megvitatása és elfogadása,
• Az Egyesület éves beszámolójának elfogadása,
• az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadása,
• Az Egyesület, más egyesülettel való egyesülésének elhatározása,
• Az Egyesület feloszlásának kimondása,
• Döntés mindazokban a kérdésekben, melyet jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

2. Elnökség: 

A Közgyűlés az Egyesület rendes tagjai sorából titkos szavazással öt éves időtartamra választja meg az Elnökség tagjait. Az Elnökség tagjának az Egyesület bármely tagja jelölhet és minden rendes tag jelölhető, aki az Alapszabály rendelkezései alapján viselhet vezető tisztséget. Elnökségi taggá az választható, aki a törvényben előírt feltételek teljesíti, és nem esik kizáró ok alá. Az Elnökség tagjai korlátlan alkalommal újraválaszthatók. Az Elnökség létszáma 4 fő az alábbiak szerint:

Tagjai:

• a Közgyűlés által választott Elnök;
• a Közgyűlés által választott Alelnök;
• a Közgyűlés által választott 2 Elnökégi Tag;

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt.

Az elnökségi tagság megszűnése:

• a tisztségről való lemondással,
• a lemondást az Elnökség ülésén kell bejelenteni jegyzőkönyvben rögzíteni kell vagy,
• a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni az Elnökség tagjaival,
• visszahívással: ha az Egyesület tagjainak több mint egyharmada – az ok megjelölésével –        írásban bizalmatlansági indítványt nyújt be bármely vezető tisztségviselővel szemben, akkor az elnök köteles 30 napon belüli időpontra a közgyűlést összehívni, és a témát napirendre tűzni.

             Kezdeményezni lehet a tisztségviselő visszahívását, ha:

1. magatartása az Egyesület alapszabályával ellentétes,
2. magatartása az Egyesületet vagy annak céljait veszélyezteti,
3. tisztségéből adódó feladatait nem, vagy nem kellő gondossággal látta el.

Ha a bizalmatlansági indítvány az Elnök személyére is vonatkozik, akkor annak tartalmaznia kell az új elnökjelölt megnevezését. Az indítvány elfogadása esetén egyúttal az új elnökjelöltről is dönteni kell.A vezető tisztségviselő visszahívását napirendjére vevő Közgyűlésre a visszahívni kívánt vezető tisztségviselőt a napirend ismertetésével meg kell hívni. A határozat meghozatala előtt lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintett vezető tisztségviselő védekezését és álláspontját a Közgyűlés előtt ismertesse.A bizalmatlansági indítvány akkor tekinthető elfogadottnak, ha a Közgyűlésen jelen lévő tagok több mint kétharmada egyetért azzal. Ha a Közgyűlés az Elnök személyét nem érintő bizalmatlansági indítványt fogad el, akkor az Elnök köteles új jelölte(ke)t állítani. Az ilyen módon megválasztott vezető tisztségviselők hivatali ideje megegyezik a leváltott vezető tisztségviselők hátralévő hivatali idejével. A leváltott vezető tisztségviselő hivatali ideje a helyére jelölt vezető tisztségviselő megválasztásáig tart.

• a határozott idő lejártával,
• ha az Elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól,
• törvényben meghatározott ok bekövetkezte.

Az Egyesületet az Elnök egy személyben képviseli.

• kezeli az Egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol,
• kezeli az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait,
• vezeti az Egyesület tagnyilvántartását,
• vezeti a határozatok tárát vagy őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet,
• az Elnököt akadályozatása esetén az Alelnök helyettesíti.

A bankszámla feletti rendelkezési jog: az Elnököt illet meg.

Nem lehet az Elnökség tagja:

• Egyben a Felügyelő Bizottság tagja is,
• A Felügyelő Bizottság közeli hozzátartozója,
• Olyan személy, aki büntetett előéletű,
• Olyan személy, aki más hasonló tevékenységet végző egyesület elnöke,
• Olyan személy, aki megválasztását megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztségviselője volt olyan szervezetnek, amely megszűnésekor köztartozását nem egyenlítette ki.

A Közgyűlés közötti időszakban az Egyesület munkáját az Elnökség irányítja. Gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról és végrehajtásának ellenőrzéséről, az Egyesület jogszabályoknak és Alapszabályának megfelelő működéséről.

Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévente össze kell hívni. Összehívásáról: az Elnök gondoskodik. Az Elnökség ülésére szóló meghívót a tervezett időpont előtt minimum 15  nappal előbb meg kell küldeni  a tagoknak. A meghívó tartalmazza az Elnökség ülésének helyét, időpontját. Az Elnök köteles összehívni az Elnökséget akkor is, ha bármely tagja azt indítványozza. Az írásos előterjesztéseket az ülés előtt legalább 8 nappal előbb meg kell küldeni az érdekeltek részére.

Az Elnökség határozatképes, ha azon legalább három tagja jelen van. Határozatait nyílt szavazással, többségi szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén törekedni kell a konszenzuális megoldásra, amennyiben ez sikertelen, a kérdést elvetettnek kell tekinteni. Titkos szavazást bármely tag kérésére el kell rendelni. Ha az Elnökség tagjai közül három tag van jelen, abban az estben többségi (minimum két fő), ha négy fő van jelen, szintén többségi (minimum három fő) szavazás szükséges egy döntés meghozatalához.

Az Elnökség határozatának meghozatalában nem vehet részt az Elnökség azon tagja, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója ( Ptk 685. §. B) pont), élettársa ( a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján: 

• Kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy,
• Bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Ebben az esetben az Elnökség másik két tagjának egyhangú határozata szükséges a javaslat elfogadásához.

Az Elnökség ülései nyilvánosak. A nyilvánosság csak a jogszabályban meghatározott estekben- pl.: személyhez fűződő jogok, üzleti titkod védelme érdekében- korlátozható, vagy zárható ki. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

Az Elnökség köteles évente egyszer beszámolni a Közgyűlésnek.

Az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések:

• Az Egyesület éves költségvetésének meghatározása és a Közgyűlés elé terjesztése,
• Gazdálkodással összefüggő kérdések elbírálása,
• Vállalkozói tevékenység elhatározása,
• Döntés a költségvetési irányzatok éves átcsoportosításáról,
• Minden olyan döntés, amely az Egyesület számára jelentős vagyoni terhet vagy kötelezettséget jelent, így különösen az Egyesület számára ingatlan szerzése,        megterhelése, elidegenítése, hitelfelvétel, jogról való lemondás,
• az Elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a Közgyűlés vagy az Elnök hatáskörébe,
• az Elnökség határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza,
• a jegyzőkönyvet az Elnökségi Tagok írják alá,
• az Elnökség döntéseiről határozatot hoz,
• az Elnökség tevékenységéről éves beszámoló készít.

IV.

AZ EGYESÜLET BANKSZÁMLÁJA

1. Az Egyesület bankszámlája felett az elnök önállóan jogosult rendelkezni.

2. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak tagdíjat kötelesek fizetni, az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

V.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

Az Egyesület bevételei:

• a tagdíj,
• az adomány,
• rendezvények és esetleges vállalkozások bevételeiből tevődik össze.

A költségvetési támogatás általi bevétel:

- a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

- az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

- az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

- az államháztartás alrendszereiből szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

- más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

- egyéb bevétel.

A Közgyűlés évente az Elnökség előterjesztése alapján elfogadja az Egyesület éves költségvetését. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. A bevételekből kell biztosítani az Egyesület működési költségeit.

A rendes tagok kötelesek évente: tagdíjat fizetni, az alakulás évét leszámítva minden év május 31. napjáig. Az Egyesület tagdíjának mértékét az Elnökség javaslatára a Közgyűlés határozza meg.

Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2012. évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámolóját az Elnök készíti el, s azt a Közgyűlés fogadja el.

Működéséről folyamatosan, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a nyilvánosságot.

Az Egyesület célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet. Szolgáltatásai fenntarthatósága biztosítása érdekében az ésszerű gazdálkodás elve szerint jár el, amely alapján az éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei (adományok és felajánlások, költségvetési támogatások, gazdasági-vállalkozási tevékenységek bevétele, önkéntesek nem pénzbeli hozzájárulása, más bevételek) egyensúlyban legyenek.

Az Egyesület megszűnése esetén teljes elszámolásnak van helye. Ekkor az Egyesület köteles először tartozásait kiegyenlíteni. Az ezt követően fennmaradt vagyont eredeti tevékenységének megfelelő célra adományozza.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, továbbá gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja.

VI.

Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik, ha:

• Felosztását a Közgyűlés kimondja,
• Más szervezettel való egyesülését legfőbb szerve elhatározza,
• Ha az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megállapítja megszűnését.

VII.

Különleges esetek

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2012. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók, annak keretei között a Közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.

VIII.

Az Egyesület függetlensége, egyéb rendelkezések

Az Egyesület befektetési tevékenységet nem kíván folytatni.

Ha az Elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az Elnökséget bármely Elnökségi Tag összehívhatja.

Az Elnöknek az intézkedéseit a Közgyűlés vagy az Elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig, az Egyesület érdekeivel összhangban.

A jegyzőkönyvnek - ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba - tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét

A szervezet beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

Csak olyan személy lehet vezető tisztségviselője, aki nem áll törvényi kizáró ok, vagy korlátozás hatálya alatt.

IX.

AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

Az Egyesület működése felett a törvényességi ellenőrzést – a Civil törvény 11. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.

X.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Ezt az alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2013. október 24.-én fogadta el.

Aradszky László ajánlásával